csótányosból metálba plasztikázott szekrényke

Ilyen volt...

Egy rettenetet képzeljetek el; lomtalanításban találtam...
Büdös volt, csótányszaros, plusz néhány döglött fazon csicsikált benne.
A gyerekmatricákat nem értem rajta...,
mit keresett gyerek ilyen mocsokban. Vagy csak meghalt valaki, akinél a gyerekek korábban teleragasztgatták és évek múlva, az örökösök vegyvédelmi ruhában bemerészkedtek a lakásba és mindent kidobáltak? Talán...
Végül is mindegy is; az elhivatottsággal nem lehet mit kezdeni; kellett ez a doboz!

Nagyapám szavai csengtek fülembe és lelkemben meghallva bölcsességét nyugodt szívvel tettem be a kocsiba:
"A víz mindent levisz, csak a bűnt nem..."

Hypoban ázott egy darabig, kitisztítottam és gyorsan radiátorra került, hogy ne vetemedjen meg nagyon a nedvesség hatására.

Azért, hogy jobban belelássatok a felújítás színválasztásába, elárulom, hogy új házunk vendég wc-je metál-budi lesz, ott teljesít hamarosan szolgálatot raktárdobozként.
Amúgy ahhoz a helyiséghez fém kiegészítőket tervezek, így nagyon jól megy majd ez a szekrényke is rendezőnek; a kézmosó alatt pont elfér.
(Később majd mutatok még ezt-azt-amazt, ami már elkészült, csak nincs időm fotózni...)

Az alapos tisztítás és csiszolgatás után egy korábbi szín is előtűnt; nekem tetszett volna így...
De mivel túsztárgyalónak is elmennék a családomban, megragadtam az alkalmat és megmutattam a metál-budi-ellenzőknek ezt a lehetőséget is.
Nnnnna, minnyán jó volt a metálság. :-)

Én is így gondoltam, ezért kár volt ellenkezni. :-D




Jöhetett a cink alapozó spray, ami egyben maga a szín is lett.
Természetesen két réteget hordtam fel rá.

A zsanérokat és a nyitógombot feketére festettem, környéküket csillámporoztam. Nem akartam jobban díszíteni, mert lesz még ott bőven dekoráció...



A szekrény aljára bolygókereket szereltem, mert a görgők segítségével csak arrébb kell rúgni takarításkor; és valahogy nem érzem higiénikusnak a földön álló fa dobozt egy wc-ben...

És akkor jöjjön a kész mű, szolgálatra jelentkezik!