AJÁNLOM RENDHAGYÓ LAKBERENDEZÉSHEZ, BARKÁCSOLÁSHOZ, SAJÁT KEZŰLEG KÉSZÍTETT AJÁNDÉKOK, DÍSZEK FABRIKÁLÁSÁHOZ

fordító

Egy korábbi fotót találtam meg, ezért nem időszerű, naprakész a trikolor desszert, de nagyon szerettem készíteni, így megmutatom késéssel is.. 

A Facebookon tettem közzé anno, onnan mentem át ide az eredeti leírást...
Onnan indulunk ki, hogy osztálymindenesként az ünnepi, iskolai kézműves programhoz kellett bevásárolnom. A feladat a felső osztályoknak az, hogy nemzetiszínű szendvicseket kell készíteni a meghívott huszároknak és nyomdász hagyományőrzőknek.
Igen ám, de ezzel kapcsolatban, mint bevásárló, felmerült néhány kérdés; amiből az lett, hogy végül megkérdeztem az osztályfőnök tanárnőt, hogy mi lenne, ha nem szendvicset készítene a 8. osztály, hanem édességet. Így vált valóra ez a nemzetiszínű gyümölcsdesszert.

Teszteltem többféle összeállításban és segítségképpen íme néhány jó tanács.
1. A kiwit egy kis zselésítő cukorral feltétlenül föl kell főzni, mert nyersen turmixolva nagyon leves lesz. A szép zöld színéből veszít ugyan valamennyit, de muszáj. A fölötte lévő réteget elbírná ugyan, de a leve fölfelé nyomakodik, mikor mennek rá a rétegek. Nem kell masszív zselét csinálni, csak éppenhogy...
2. Fehér rétegnek jó egy sűrű joghurt is (vaníliás cukorral), de a szavazóbizottság inkább a joghurtos túrókrémet találta különlegesen finomnak (vaníliás cukor, cukor, citromhéj).
3. A málna nyersen turmixolva, cukorral is jó, de ha ugyanolyan arányban zselésítjük, mint a kiwit, akkor egy picit határozottabb vonalú rétege lesz.

Kényszerből, egyedire felújított szandál.

Számomra alapvetés, hogy sose vásárolok kínainál...
De ennél a szandálnál kivételesen elgyengültem, és azzal együtt, hogy számítottam rá, hogy valami szar, mégis megvettem.
























Na jaaaa, a 4. viselés után feljött a talpára minimálvékonyan rákent, bevont műbőr felület.
Nagyon haragudtam magamra...
És bosszút forraltam!  :-)








Ráragasztottam egy ún. PTP anyagot, ami vízálló, strapabíró, erős művászon anyag.
Ahogy a facebookon írták ismerőseim, így már sokkal Zitásabb :-)



Rozsdás és rozsdamentes fém kellékek - faliképként

Hulladék deszkadarabok, különféle, szemétből kiguberált ócskaságok adják a gerincét legújabb munkadarabjaimnak.

A vasalótalpas kép alja valóban működik, akasztóként használható.


























Szódáspatron, cipőkanál, bajonettzár jól megfér egymás mellett...






















A punk fazon (Billy Idol) kicsit fancsali képet vág, pedig igazán elégedett lehetne!
Ilyen vörösréz háló nem kerül mindenki fejére... :-)

fűasztal, régi konyhai asztalból




Itt kezdődött... Amikor még nem tudtam, hogy nem az lesz belőle, amiért vateráztam.
Mert valamit szerettem volna csinálni belőle; egy teljesen mást, mint asztalka...

Vásárlás után, otthon kivettem a kocsi csomagtartójából, kitettem a kocsi mögé és ott felejtettem. Ami csupán azért lett problémás, mert másnap reggel iskolába rohanva a 3 gyerekkel, hajtottam őket, hogy gyerünk már, gyerünk már, szállj be, induljunk és hogy rajtam ne múljon, egy bő gázt nyomva elindultam.
Azaz első körben rátolattam a féltve megszerzett portékára.
Azonnal rájöttem ám, hogy mi reccsent... Bakker, vörös fejjel kiszálltam a kocsiból és azt hittem, felrobbanok a méregtől.



Aztán délutánra már kezdett tisztulni a felhő a fejemben.
Oké, nem az lesz belőle, amit szerettél volna, hiszen ahhoz már kissé megroggyant, de lesz belőle fűasztal.

Megerősítettem a megrongálódott illesztéseket és felépítettem rá régi deszkákból egy keretet.
Szép meggypirosra festettem...














Kibéleltem erős nylonnal...




Gondoskodtam a megfelelő vízelvezetésről, kilyuggattam a betétet ...











Mehetett bele a jó kis trágyázott föld, gazdagon meghintettem fűmaggal ...











Kicsit féltem, hogy kiszedegetik a galambok a fűmagot,
ezért letakartam ...












A tűző napon gyantafolyás is megjelent az egyik deszka repedésén ...















... és végre kikelt a friss fű.
Nincs más hátra, mint időnként lenyírni és gyönyörködni ebben a rendhagyó kertecskében.
A deszkán a megkristályosodott gyantafolyás látható, semmi hiba nincs ám rajta :-)



régi székek fiatalodtak meg; kárpitozás, ilyen volt - ilyen lett fotókkal



Két, kb. 60-70 éves szék volt az alany...
Ilyenek voltak eredeti huzattal.

A háttámla mindkét széknél kiesőfélben volt,
ezért újraépítettem őket.









A zsákvászon valaha még ellátta feladatát, a szalmaborítású ülőfelületet és a székrugókat beborítva, azokat a szék vázához rögzítette.
Mostanra elfeslett...




Javítottam teljes aláhuzatolással.

Az új kárpithoz régi farmernadrágokat használtam fel, megbolondítva egy kis piros, pöttyös anyaggal...

Került rá vagy 500 darab antikolt kárpitosszeg és már kész is volt. :-)
Készült hozzá egy apró kiegészítő is;
szív alakú illatpárna, szintén farmer és pöttyös anyagból.

Pasztell színekhez előbb főzd fehérre a barna héjú tojást - tapasztalatok...


Aki a húsvéti tojásokat halványabb, finomabb színűre szeretné festeni, annak az általánosan kapható,
barna héjú tojásokkal nem igazán lesz szerencséje...

A Gyereketető oldal megosztott egy házi módszert, (egy olvasói ötletet), amit természetesen ki is próbáltam.

Azonnali tapasztalatok:
Elméletileg működik az ecetes lében főzés, csak a tojások héja valóban nagyon elvékonyodik,
ezért készüljetek plusz tojásmennyiséggel, mert néhány darab összeroppantása garantált.
Tényleg úgy kell velük bánni, mint a hímes tojással :-)

Azt is kipróbáltam, hogy mi van akkor, ha nem a készítési leírásban megadott kifújt tojásokkal dolgozom, hanem ecetes vízben főzöm a nyers tojásokat. Valamelyest jobb tartása van lemosáskor, de bizony azok között is megrepedt néhány, mikor óvatosan letörölgettem őket.
Ne aggódjatok, az 1:1 arányú ecet-víz keverék a tojáshéj apró pórusain nem szivárog be, ehető tojásokat kapunk.
Én nem hagytam a tojásokat a főzővízben kihűlni, hanem azonnal lemostam róluk a maradék barnaságot és már ment is az ételfestékbe.

Aztán! Nem kellett többször felfőznöm a tojásokat, már az első forraláskor lejött róluk a barna szín, ami a hab tetején látszik is.
És persze vigyázat, az erősen ecetes főzővíz párolgása maró szagú, nem esik jól belélegezni.




Fél órával később...
Ami nem tetszik benne,
hogy órákkal az elkészülte után is ilyen fehér, kissé ragadós kristályok jelennek meg úgy a festett, mint a még fehér tojásokon is.
Ha lemosom róluk, újratermelődnek.




Megkérdeztem az eredeti ötletadót, hogy mi várható velük, ki lehet-e valahogy küszöbölni a jelenséget, de sajnos nem kaptam választ; ezért én biztos nem csinálom meg többet ezt a tojásfehérítést.