AJÁNLOM RENDHAGYÓ LAKBERENDEZÉSHEZ, BARKÁCSOLÁSHOZ, SAJÁT KEZŰLEG KÉSZÍTETT AJÁNDÉKOK, DÍSZEK FABRIKÁLÁSÁHOZ

fordító

fűasztal, régi konyhai asztalból




Itt kezdődött... Amikor még nem tudtam, hogy nem az lesz belőle, amiért vateráztam.
Mert valamit szerettem volna csinálni belőle; egy teljesen mást, mint asztalka...

Vásárlás után, otthon kivettem a kocsi csomagtartójából, kitettem a kocsi mögé és ott felejtettem. Ami csupán azért lett problémás, mert másnap reggel iskolába rohanva a 3 gyerekkel, hajtottam őket, hogy gyerünk már, gyerünk már, szállj be, induljunk és hogy rajtam ne múljon, egy bő gázt nyomva elindultam.
Azaz első körben rátolattam a féltve megszerzett portékára.
Azonnal rájöttem ám, hogy mi reccsent... Bakker, vörös fejjel kiszálltam a kocsiból és azt hittem, felrobbanok a méregtől.



Aztán délutánra már kezdett tisztulni a felhő a fejemben.
Oké, nem az lesz belőle, amit szerettél volna, hiszen ahhoz már kissé megroggyant, de lesz belőle fűasztal.

Megerősítettem a megrongálódott illesztéseket és felépítettem rá régi deszkákból egy keretet.
Szép meggypirosra festettem...














Kibéleltem erős nylonnal...




Gondoskodtam a megfelelő vízelvezetésről, kilyuggattam a betétet ...











Mehetett bele a jó kis trágyázott föld, gazdagon meghintettem fűmaggal ...











Kicsit féltem, hogy kiszedegetik a galambok a fűmagot,
ezért letakartam ...












A tűző napon gyantafolyás is megjelent az egyik deszka repedésén ...















... és végre kikelt a friss fű.
Nincs más hátra, mint időnként lenyírni és gyönyörködni ebben a rendhagyó kertecskében.
A deszkán a megkristályosodott gyantafolyás látható, semmi hiba nincs ám rajta :-)



régi székek fiatalodtak meg; kárpitozás, ilyen volt - ilyen lett fotókkal



Két, kb. 60-70 éves szék volt az alany...
Ilyenek voltak eredeti huzattal.

A háttámla mindkét széknél kiesőfélben volt,
ezért újraépítettem őket.









A zsákvászon valaha még ellátta feladatát, a szalmaborítású ülőfelületet és a székrugókat beborítva, azokat a szék vázához rögzítette.
Mostanra elfeslett...




Javítottam teljes aláhuzatolással.

Az új kárpithoz régi farmernadrágokat használtam fel, megbolondítva egy kis piros, pöttyös anyaggal...

Került rá vagy 500 darab antikolt kárpitosszeg és már kész is volt. :-)
Készült hozzá egy apró kiegészítő is;
szív alakú illatpárna, szintén farmer és pöttyös anyagból.

Pasztell színekhez előbb főzd fehérre a barna héjú tojást - tapasztalatok...


Aki a húsvéti tojásokat halványabb, finomabb színűre szeretné festeni, annak az általánosan kapható,
barna héjú tojásokkal nem igazán lesz szerencséje...

A Gyereketető oldal megosztott egy házi módszert, (egy olvasói ötletet), amit természetesen ki is próbáltam.

Azonnali tapasztalatok:
Elméletileg működik az ecetes lében főzés, csak a tojások héja valóban nagyon elvékonyodik,
ezért készüljetek plusz tojásmennyiséggel, mert néhány darab összeroppantása garantált.
Tényleg úgy kell velük bánni, mint a hímes tojással :-)

Azt is kipróbáltam, hogy mi van akkor, ha nem a készítési leírásban megadott kifújt tojásokkal dolgozom, hanem ecetes vízben főzöm a nyers tojásokat. Valamelyest jobb tartása van lemosáskor, de bizony azok között is megrepedt néhány, mikor óvatosan letörölgettem őket.
Ne aggódjatok, az 1:1 arányú ecet-víz keverék a tojáshéj apró pórusain nem szivárog be, ehető tojásokat kapunk.
Én nem hagytam a tojásokat a főzővízben kihűlni, hanem azonnal lemostam róluk a maradék barnaságot és már ment is az ételfestékbe.

Aztán! Nem kellett többször felfőznöm a tojásokat, már az első forraláskor lejött róluk a barna szín, ami a hab tetején látszik is.
És persze vigyázat, az erősen ecetes főzővíz párolgása maró szagú, nem esik jól belélegezni.




Fél órával később...
Ami nem tetszik benne,
hogy órákkal az elkészülte után is ilyen fehér, kissé ragadós kristályok jelennek meg úgy a festett, mint a még fehér tojásokon is.
Ha lemosom róluk, újratermelődnek.




Megkérdeztem az eredeti ötletadót, hogy mi várható velük, ki lehet-e valahogy küszöbölni a jelenséget, de sajnos nem kaptam választ; ezért én biztos nem csinálom meg többet ezt a tojásfehérítést.

Körszéket kárpitoztam; ilyen volt - ilyen lett

Szeretem, amikor valaki költözik, mert olyankor nekem is csurran-cseppen valami...


Ezt a szürkéskék bársony, pipereasztalhoz tartozó, háromlábú széket is így kaptam.



Régi kárpit le, ...












... megvarrtam az új huzatot, ...
















... és visszarögzítettem a régi ülőkére.

Ilyen lett.

Aquarell, kicsit másképp. Filctollal...



A neten találtam, gondoltam kipróbáltatom a gyerekkel és megosztom veletek a tapasztalatokat...
Nem kell hozzá sok minden; papír kéztörlő, filctoll, víz, ecset




A papír törlőkendőt össze kell firkálni filctollal,













egy nem nedvszívó alátétre helyezni a papírt,










bepacsmagolni vízzel






és száradni hagyni.








Tapasztalatok:
- a gyerek keze alatt elszakadt a papír, mert erősebben satírozott, mint egy felnőtt óvatos keze
- radiátorra téve meglátszanak rajta a csíkok (lásd kezdő fotó)
- az erősebb színek között lehet olyan minőségű filc, ami megfogja a radiátort
- hajszárító vagy tűző napsütés, meleg szellő a tuti szárítási módszer
- a színek, ahogy a forrás is említi, halványabbak lesznek száradás után
- a lap rétegei száradás után maguktól különválnak, tehát azonnal 2-3 db. közel ugyanolyan látványú
  példányszámot kapunk
- jó móka volt, élvezte a csemete :-)

körzővel festés, nemcsak gyerekeknek

Ki fogjuk próbálni...
Ahogy nézem, akkor csupán annyi az egész, hogy maszkoló szalaggal (leszedéskor nem hagy maga után ragacsot), vagy bármilyen ragasztószalaggal az íróka mellé rögzítjük az ecsetet és már mehet is a móka :-)

Persze nem mindenkinek van olyan körzője, amibe beleillik egy ecsetnyél.
Akkor annyit kell tenni, hogy két helyen ragasztunk; alul és fölül.