függönyből csavargatott cipőfűző

Kaptunk egy fiús, de a világos almazöld bélés miatt akár uniszexnek is nevezhető bakancsot.

Gondolhatnátok, hogy akkor nincs baj; de nem úgy van, ha egy hercegnővel él együtt az ember.

Gondoltam egyet és úgy lányosítottam, hogy -ugyan kékes színű-, neki tetsző függönymaradékból téptem egy csíkot és azt fűztem a lyukakba.

A végére mehet egy csomó, vagy lehet gyertyába mártva viaszolni is, illetve a megszokott cellux-os megoldás is működhet.





Utóirat: Úgy döntöttem, hogy Katalin (a Kacatos fiók kincsei blogról) megjegyzést beemelem a posztba, hogy a "kinek-kinek" egyensúly érvényesülhessen...

"klassz(ul néz ki), én is kipróbáltam, és sajnos pillantok alatt szétfoszlott, beakadt, játékba nadrágszárba, bokorba, mindenhova, szakad, és balesetveszélyes"

Viszont engedtessék meg, hogy megosszam a hozzászólással kapcsolatos véleményemet:

Az az igazság, hogy nálunk nem okozott SEMMILYEN problémát, pedig több, mint fél éven át használatban volt!!
Bár hozzá kell tegyem, hogy nem is bokros területen használtuk, mert azért tudvalévő, hogy a függönyöknek természetes velejárója a bokorba akadósság. Miután a függöny szegetlen, tépett darab, egyértelműen lefoszlik a használat során néhány szál; gyakori használat mellett, hatványozottan akár több is...; de nem pillanatok alatt. Számomra nem gond, ha egy cipőfűző nem örök darab, ezért nem is volt ilyen elvárásom a termékkel szemben.
Aztán! A lányom nadrágjába egyszer se akadt bele...
Elfogadom, ha van, akinek nem válik be (bár lehet más oka is: talán keskenyebbre szabta, ezért jobban szakadt, talán elöregedettebb anyagból vagy más anyagú függönyről beszélünk), de azt azért erőst visszautasítom, hogy balesetveszélyes dolgot osztok meg... Illetve simán lehet bizonyos körülmények között veszélyes (mint minden más), de miután egyénileg dönthető el a használat körülménye, mindenki a saját meglátása, tapasztalása szerinti helyszíneken használja.
Mi szerettük, Katalinék nem.

Egyértelmű: ez csak egy ötlet, akinek nem jön be, nem használja :-)